Aktualitások
Gencsapátiban is leparkolt a Petőfi busz – újabb élménnyel gazdagodtunk
A Művelődési Ház parkolójában várt ránk a Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz, melynek kiállítását tárlatvezetéssel egybekötve tekintette meg minden nálunk tanuló diák.
A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa által történő bemutatást nagy érdeklődéssel hallgatták a gyerekek. Az interaktív lehetőségeket is magába foglaló kiállítás igyekezett az emberi oldaláról bemutatni Petőfit, hogy még inkább közeledhessen hozzá a fiatal generáció.
A tárlaton a diákok tíz témakör alapján ismerhették meg költőt, akinek különféle arcai:
a barát, a szerelmes, a férj, a poéta, az újságíró és a forradalmár szerepe is megelevenedett a szemük előtt.
Az egészség Hungarikuma: a Béres Csepp
Mesterprogramom megvalósításának részeként tekintettük meg a gyerekekkel A feltaláló című filmet Béres József életéről, s a Béres Csepp feltalálásáról.
Dr. Béres József laboratóriumi kutatóként a hatvanas évek végén felfedezte, hogy a növények számos betegségét az alapvető nyomelemek hiánya okozza, s ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését tovább gondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet. Hosszas kísérletezés után, 1972-ben - testvére betegsége miatt az idővel versenyt futva - alkotta meg legendás készítményét, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyosan beteg húgának is adott belőle. A Csepp hatásának híre szájról szájra terjedt, egyre többen fordultak a kutatóhoz, azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel Béres József tevékenységét, s minden eszközt bevetett, hogy megtörje a népszerűségét és megakadályozza a készítmény terjesztését.
A Cseppet végül 28 évvel később 2000-ben gyógyszerré minősítették és 2013-ban az elsők között választották Hungarikummá.
A film feldolgozása során a gyerekek tanulmányozták a Béres Csepp összetételét, a benne lévő nyomelemek szervezetre gyakorolt hatását. Emellett film-plakátokat készítettek, s kutató munkát végeztek a Béres család történetéről, a Béres utódok munkájáról, a családi örökségről.
Bejczi Mónika, szaktanár