A tanítás „Mester”sége avagy egy Mesterprogram megvalósítása
Változó világunkban a 21. századi természettudományos tárgyak, köztük a természetismeret (a NAT 2020 bevezetése óta új nevén: természettudomány) tanítása már olyan új módszereket igényel, melyek nem nélkülözhetik az élményalapú, érzelemközpontú, ám mégis magas szakmai színvonalú és igényű megközelítést. Fontos, hogy a gyerekek ne csak a tanórákon szerezzenek ismereteket, hanem minél több iskolán kívüli impulzushoz jutva leljék örömüket a tanulásban. A pedagógusszerep is átalakult.
A 21. századi tanár:
Facilitátor: tanulásszervező, aki nem megtanítani akar, hanem tanultatni akarja a gyerekeket.
Influencer – hat a diákokra és a kollegáira (akár bloggerként vagy Facebook postokkal).
Digi Potter – IKT eszközökkel varázsol el, és velük nemcsak motivál, hanem komplex készségfejlesztést és kompetenciafejlesztést végez.
Online idegenvezető – megbízható, releváns információs bázisokat mutat a gyerekeknek.
Kaméleonpedagógus – folyamatosan változik és alkalmazkodik módszereivel a tanulók új generációinak az igényeihez.
Ez a fajta szerepváltás és a 27 év pedagóguspályán eltöltött idő sarkallt arra, hogy az Oktatási Hivatal által megbízott szakértők előtt történt sikeres védést és minősítést követően fejlesztő – innovátor Mesterpedagógusként végezzem a továbbiakban szaktanári munkámat az Apponyi Albert Általános Iskolában. Mesterprogramom fókuszában innovációs elemként egy 4 részből álló Természetismeretei feladatgyűjtemény összeállítása állt. A megvalósítás első szakaszában ez a gyűjtemény elkészült, és 2021. szeptembertől a kipróbálása is elkezdődött kedves tanítványaimmal, iskolám 6. osztályos diákjaival.
Intézményünk a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban megvalósuló Öveges Programba együttműködő partnerintézményként kapcsolódott be. Ezt a lehetőséget kiaknázva a Mesterprogram megvalósításának részeként vettünk részt laborgyakorlaton a 6. osztályosokkal, melynek keretében az őszi erdő kincseit vizsgáltuk.
A gyerekek a laborban védőköpenyben dolgoztak, s a megfigyeléseik, a vizsgálataik és az elvégzett kísérleteik során szerzett tapasztalataikat tanulói munkalapokon, „jegyzőkönyv” formájában rögzítették.
A biolaborban a gyerekek olyan tanulási környezetbe kerültek, ahol aktívan tevékenykedve tehettek szert új ismeretekre, illetve laboreszközök használatával egybekötve bővíthették a tudásukat. Ez pedig nemcsak az érdeklődésükre, a motiváltságukra hatott kedvezően, hanem növelte az igényüket az önálló ismeretszerzésre is. A tanulói vizsgálódások azért jelentettek nagy élményt a diákok számára, mert azokat a hétköznapokban őket is érintő kérdésekkel, és az előzetes tapasztalataikkal is össze tudták kapcsolni.
A laborórák során a természettudományos megismerési módszereket ügyesen sajátították el a gyerekek, s képessé váltak a megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek páros vagy egyéni kivitelezésére, s az eredményeik megfogalmazására és értékelésére. A 6. osztályosok a laborgyakorlatukon fegyelmezetten, egymást segítve hajtották végre a vizsgálatokat. A megismerő módszerek begyakorlása során számos tanulói készség, kompetencia is fejlődött.
Igazán színvonalas gyakorlatot tudhatunk magunk mögött, mely nemcsak jó hangulatban telt, hanem tudásban, érdeklődésben is gyümölcsöző volt a tanítványaim számára és számomra is.
Bejczi Mónika intézményvezető
A Mesterprogram megvalósításának önértékelése
2021. január 1. – 2021. szeptember 1.
A Mesterprogram megvalósításának ebben a szakaszában a cél egy olyan 6. osztályos Természetismereti feladatgyűjtemény-váz megalkotása volt, amellyel kaméleonpedagógusként „Flow élmények” biztosíthatók a gyerekek számára a tanulási folyamat során.
A feladatgyűjtemény elkészült, négy egymással összekapcsolódó, témaköreiben mégis egy-egy külön egységet alkotó szakaszra tagolódik.
Önértékelés a 4 d modell alapján:
- Tudatos szakmai fejlődés
Közel három évtizedes tanári munka után az újabb megújulási lehetőséget és a szakmai továbbfejlődés útját egy saját produktum elkészítésében találtam meg, amely szervesen összeköthető az Apponyi Albert Általános Iskolában folyó, a természettudományok tanításához kapcsolódó pedagógiai folyamatok fejlesztésével.
Feltáró-elemző tevékenység
A feladatgyűjtemény összeállítása során először az intézmény szervezetében jelen lévő tudást elemeztem annak érdekében, hogy feltárhassam hiányosságként a természettudományos oktatás-nevelés folyamatában a jó gyakorlatok, az élményszerű tevékenységek és kreatív, alkotó gyermekmunka növelésének a szükségességét.
- Fejlesztő-alkotó-újító tevékenység
A hiánypótló szereppel megalkotott, módszereiben újító jellegű Természetismereti feladatgyűjtemény a gyermeki fejlődést tanulástámogató tevékenységeket, élményszerű tanítási-tanulási folyamatot, valódi természettudományos kalandozást tesz lehetővé a pedagógusok és tanítványaik számára.
Így szerettem volna segíteni a szakmai csoport tagjainak, s rajtuk keresztül az intézménynek a fejlődését azzal, hogy a saját tapasztalataimat csatornázom be a tantestületi munkába.
- Tudásmegosztó tevékenység
A belső szakmai csoporttal és a külső szakmai partnerrel való folyamatos együttműködés nemcsak az Apponyi Albert Általános Iskolában folyó pedagógiai szakmai munka minőségét befolyásolja közvetlenül, hanem hatást gyakorol a köznevelési rendszer egy szeletére is.
A Természetismereti feladatgyűjtemény-váz online formában feltöltésre került és elérhetővé vált minden pedagógus számára az iskola honlapján a www.gencsisuli.hu oldalon a Mesterprogram menü alatt.
A feladatgyűjtemény kiküldésre került a belső szakmai csoport, valamint a külső szakmai partner számára is.
2021. szeptember 1-től kezdődött el a kipróbálás első szakasza
Ennek során a hagyományos, eddig megszokott tananyagszervezés kereteit tágítjuk ki a hatodikos diákok számára olyan impulzus-gazdag alkalmak megteremtésével, melyekben központi szerepű a gyermeki személyiség komplex fejlesztése az életszerű természettudományos helyzeteknek, az empirikus vizsgálatoknak és megfigyeléseknek, a problémamegoldó és a kritikus gondolkodásnak, valamint a kreatív tevékenységeknek köszönhetően.
2021. őszén az őszi erdőt tanulmányozzuk a gyerekekkel és természettudományos laborgyakorlaton veszünk részt a Kanizsai Dorottya Gimnázium biolaborjában.
A tudásmegosztó tevékenységet a megvalósításról online formában az iskola honlapján: a www.gencsisuli.hu oldalon a Mesterprogram menü alatt végzem, 2021. októberétől pedig már a Hírmondó közéleti havilapban nyomtatott formában is beszámolok a gyerekekkel végzett első havi tevékenységekről.
Gencsapáti, 2021. szeptember 30.
Bejczi Mónika
Részterv a 2021 - 2022 tanévre, ide kattintva olvasható el!
Laborgyakorlat!
Téli madárvédelmi tevékenység és kreatív pályázat az iskolában
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy minél szélesebb társadalmi támogatottságra építve hozzájáruljon Magyarország környezeti állapot-romlásának megakadályozásához. Ebben a munkában a hangsúly, különösen az elmúlt évtizedben, a széleskörű civil aktivitásra, valamint a fiatalok bevonására helyeződött. Ezért indította el az egyesület a „napi madárvédelem” jellegű tevékenységeket, melyeknek célja annak a bemutatása, hogy a hazai állatvilágért aggódó emberek miként vehetnek részt tevőlegesen a madarak, illetve a természet megóvásában.
Az Apponyi Albert Általános Iskola a Mesterprogramom megvalósításának részeként, és a gyerekek tudatosabb környezeti nevelése érdekében csatlakozott a Madárbarát iskola alprogramhoz. Úgy gondolom, hogy a madárvédelem mellett ez kiváló lehetőséget kínál az iskola környezeti nevelési programjának bővítéséhez, s az általam készített Természetismereti feladatgyűjtemény napi pedagógiai gyakorlatba történő átültetéséhez.
A gyerekek számára motiválás képpen KREATÍV MADÁRETETŐ KÉSZÍTÉSI VERSENYT hirdettem, melyre 78 kisdiák nevezett be hasznos, ám nagyon ötletes, szép kivitelű alkotással. A tanulóink megmutatták, hogy milyen jól hasznosítható újra egy tejes vagy üdítős flakon, egy konzervdoboz. A verseny alcíme ugyanis ez volt: Hogyan lesz a hulladékból hasznos holmi?
A diáksereg nagy örömére a madáretetőket elhelyeztük az iskola udvarán, ahol az osztályok által összegyűjtött madáreleséggel végzik majd a tanulók a madáretetést a téli időszakban. Az udvaron itatókat is helyeztünk el, így várjuk téli vendégeinket!
TERMÉSZET Filmklub a suliban
A Mesterprogramom részeként „Filmklub” formájában ismerkedtünk meg a hatodik osztályos diákokkal a Vándormadarak című természetfilmmel. Az iskolai madárvédelmi tevékenység részeként vettük számba ezeket madarakat, a „beépített iránytűvel rendelkező világutazókat”. Az ő történetük az ígéretről szól: a visszatérés ígéretéről. Több ezer mérföldes utazásuk pedig egyetlen célt szolgál: a túlélést. Vándorlásuk tulajdonképpen harc az életért.
Nyolcvanmillió éve uralják az eget a madarak, melyek közül a vándormadarak minden esztendőben útra kelnek. Általában nagy csapatokban fölkerekednek, és hatalmas távolságokat tesznek meg, majd ugyanazon az útvonalon visszatérnek. A népszerű francia producer és filmes, Jacques Perrin arra vállalkozott, hogy megmutassa, mi készteti erre a madarakat, és hogyan zajlik ez a fantasztikus „légi odüsszeia”. Öt filmes csapat hét kontinensen és negyven országon keresztül követte nyomon a filmben a különböző madárvonulásokat.
A filmkészítők kamerájának lélegzetelállító képeit látva a természetfilm-élményén keresztül a tanulók együtt “repülhettek” a vándormadarakkal: a sarki csérrel, a ludakkal, a gólyákkal és darvakkal. Megtapasztalhatták, milyen közösségi esemény a repülés ezen madarak számára. Tanúi lehettek a fiókák szárnypróbálgatásának, az útvonalak erőt próbáló szárnyalásának, a több ezer kilométeres utazásnak. Láthatták az út veszélyeit is: az időjárás viszontagságainak hatását, valamint a vadászat és a környezetszennyezés által szedett áldozatokat. A leírhatatlanul szép természetfilm segítségével a tanulók a madarak szemével láthatták bolygónkat, a Földet.
A gyerekek a film feldolgozása során feladatokat oldottak meg, plakáttervet, madárrajzokat és vonulási térképeket készítettek.
Bejczi Mónika
